» 2011

Milyen nemzetközi trendek érvényesülnek az oknyomozó újságírásban? Hogyan keresi a kiutat a New York Times a válságból?

2011. 12. 02. | Hírek

Beszélgetés és filmvetítés a Független Médiaközpontban. Időpont: 2011. december 8. (csütörtök) 18:00-tól, helyszín: 1088 Budapest, Vas utca 6. (22-es kapucsengő). …bővebben »

Jár az oltalom

2011. 12. 01. | Blog: gyakornoki szemmel, Hírek: Migránsok reflektorfényben

Az EU huszonkét tagállamában fel sem merül, hogy kétségbe vonják a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) személyek menedékkérelmének megalapozottságát. Az európai országok nagy részében ma már egyértelmű, hogy a szexuális irányultságuk vagy nemi identitásuk miatti üldözéstől megalapozottan félő menedékkérők védelmet kaphatnak. Öt országban fordult elő, hogy megtagadták a védelmet még abban az esetben is, amikor a menedékkérő származási országának hatósága a büntetőjogi szabályokat ténylegesen alkalmazta az LMBTI személyekkel szemben.

A Magyar Helsinki Bizottság közreműködésével készült a „Menekülés a homofóbia elől” című tanulmány, amelyben 27 európai ország kutatói vizsgálták meg azt, mi a sorsa azoknak a menedékkérelmeknek, amelyeket származási országukban szexuális irányultságuk vagy nemi identitásuk miatt üldözött menedékkérők terjesztenek elő.

„A szexuális irányultság/orientáció egy ember azon tulajdonságát jelenti, hogy érzelmi vagy szexuális vonzalmat és/vagy intim viszonyt létesítsen más nemű emberekkel (ebben az esetben az illető heteroszexuális irányultságú), vagy azonos neműekkel (amikor is valaki leszbikus vagy meleg), vagy több különböző nemű emberrel (ebben az esetben az illető biszexuális).”

„A nemi identitás (gender identity) azt jelöli, hogy az ember hogyan éli meg a társadalmi nemét (gender), amely születéskori nemével vagy egybeesik, vagy nem. Ideértjük az ember saját testtudatát (amelyhez – ha a szabad választás lehetősége adott – a testi megjelenés vagy más funkció orvosi, sebészi vagy más módon történő megváltoztatása kapcsolódhat) és a megjelenés más formáit is, mint például a ruházat, a beszéd és a különböző viselkedésmódok.”

Forrás: Menekülés a homofóbia elől (pdf)

Hazánkban kevés dokumentált eset van. Ennek egyik oka, hogy a menedékkérők nincsenek tudatában annak, hogy a szexuális irányultság vagy a nemi identitás miatti üldöztetés feljogosítja őket a nemzetközi védelem valamelyik formájára, ezért inkább egyéb, ismertebb okokra, például vallási alapú üldöztetésre hivatkoznak kérelmeikben. A Helsinki Bizottság pont emiatt már 2008 óta terjeszt a menedékkérők között olyan tíz nyelven elérhető tájékoztató kiadványokat, amelyek felhívják a figyelmet, hogy az üldözött LMBTI emberek is védelmet kaphatnak Magyarországon.

A jogszerű tartózkodás feltételeit teljesíteni nem tudó külföldieket – köztük számos menedékkérőt – Magyarországon általában „őrzött szállásokon” helyezik el. Ez azt jelenti, hogy ezek a külföldiek a törvény szerint legfeljebb egy évig fegyveres őrökkel védett fogdákban élnek. Az LMBTI személyek helyzete speciális abból a szempontból, hogy nemcsak a gyakran előítéletes fegyveres őrök, hanem saját honfitársaik által is veszélyeztetett helyzetbe kerülhetnek.

Gyulai Gábor, a Helsinki Bizottság menekültügyi programjának vezetője szerint korlátozott annak a lehetősége, hogy javítsanak az őrizetben levő, egyébként alacsony számú LMBTI menedékkérő helyzetén. Egy megoldás lehetne, ha eleve külön, nyitott befogadó állomáson vagy védett szálláson helyeznék el őket. A menekültügyi szakember szerint esetfüggő, hogyan kezeli az őrzött szállás vagy a menekülttábor közössége az LMBTI embereket. Volt olyan, hogy egy algériai férfi pár nyíltan vállalta fel szexuális irányultságát, és semmilyen atrocitás nem érte őket. Ugyanakkor az egyik menekülttáborban olyan eset is előfordult, hogy a meleg fogvatartottakat arra kényszerítették, hogy a többiektől külön tisztálkodjanak, amikor már elfogyott a melegvíz és megalázó módon bántak velük.

Gyulai Gábor 2011 februárjában előadást tartott a Független Médiaközpontban

A menedékjogi eljárás során a menedékkérők védelemre való jogosultságát vizsgálják a hatóságok. A kérelem „szavahihetőségének” felmérése során a magyar hatóságok beszerezhetnek orvosi szakvéleményt. Ez indokolt lehet például a kínzás nyomainak beazonosítása során, a szexuális orientáció igazolására azonban nem alkalmas. A nemzetközi gyakorlat szerint a szexuális irányultság vagy a nemi identitás nem orvosi vagy pszichiátriai kategória, ezért sincsen értelme annak, hogy az ügyintézőt befolyásolja döntésében az orvosszakértő véleménye. A Menekülés a homofóbia elől tanulmány szerint azonban az Európai Unióban volt példa arra, hogy Ausztria, Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Románia és Szlovákia végeztetett vizsgálatokat pszichológusokkal, pszichiáterekkel, illetve szexológusokkal.

A menekültügyi eljárás ügyintézőiről több pozitív visszajelzést kaptak a menedékkérőktől a Helsinki Bizottság munkatársai. Igaz, hogy kevés LMBTI-kérelem van, de ezeket számos esetben megfelelő érzékenységgel kezelték az ügyintézők. Ez azt jelenti, hogy például megfelelő volt a szóhasználatuk, nem vájkáltak a menedékkérők magánéletében, inkább a szexuális irányultságuk kialakulásának körülményeiről és mindennapi életükben betöltött szerepéről (párkapcsolat, családi viszonyok stb.) kérdezték őket.

A menedékjogi kérelem elbírálására hatással lehet, hogy egyes menedékkérők csak az eljárás későbbi szakaszában fedik fel, hogy LMBTI személyek. Emiatt a hatóságok gyakran kifogásolják szavahihetőségüket. Gyulai Gábor szerint képtelenség azt várni a menedékkérőktől, hogy az első interjún mondjanak el mindent menekülésük körülményeiről. A tapasztalat az, hogy minél zártabb közösségből érkezik valaki, annál nehezebben beszél nemi identitásáról vagy szexuális orientációjáról. Míg azok, akik egy modernebb társadalom tagjai, például egy iráni vagy észak-afrikai nagyvárosból érkeztek, sokszor könnyebben beszélnek erről a témáról.

L.M.

„Érzékenyítő” képzés az őrzött szállások munkatársainak

2011. 12. 01. | Blog: gyakornoki szemmel, Hírek: Migránsok reflektorfényben

A Menedék Migránsokat Segítő Egyesület nemrég tartotta a We Care projekt magyarországi zárórendezvényét. A We Care az Európai Menekültügyi Alap által támogatott program, amelynek célja az volt, hogy összegezze a kínzás és erőszak áldozatául esett menedékkérők rehabilitációs gyakorlatát, illetve koordinálja a velük foglalkozó szervezetek továbbképzését a védelem és a szociális gondoskodás terén. Hazai vonatkozásban ez a tavaly óta megnyílt új idegenrendészeti fogdák, hivatalos néven „őrzött szállások” munkatársainak képzését is jelentette.

A korábbi négy idegenrendészeti fogda mellett 2010 áprilisa után tizenegy új őrzött szállást létesítettek. A Magyar Helsinki Bizottság jelentése szerint a 2010 augusztusában nyilvánosságra hozott, a teljes migrációs joganyagot módosító törvénytervezet az idegenrendészeti őrizet maximális időtartamát a korábbi 6 hónapról 12 hónapra hosszabbította és lehetővé tette a családtagjaikkal érkező kiskorúak őrizetbe vételét 30 napra.

A Helsinki Bizottság megfigyelő látogatások során megállapította, hogy az újonnan megnyílt idegenrendészeti fogdák személyzetének többsége semmilyen felkészítő képzésben nem részesült. Négy idegenrendészeti fogdán tartottak rövid felkészítő tájékoztatót, a többi helyszínen nem volt ilyen, sőt a dolgozók többsége soha nem dolgozott multikulturális környezetben és nem vett részt interkulturális képzésen sem. Az őrzött szállásokon dolgozó személyzet túlnyomó többsége semmilyen idegen nyelvet nem beszél, vagy ha mégis, akkor alapszinten ismer olyan nyelvet, amelyet viszont a fogvatartottak nem értenek.

A Menedék Egyesület és a Cordelia Alapítvány munkatársai a We Care projekt keretében a békéscsabai, a kiskunhalasi és a nyírbátori őrzött szállásokon tartottak kétnapos képzéseket az ott dolgozó fegyveres biztonsági őröknek. A foglalkozásokon szó volt a menekültügy alapvető kérdéseiről, de megbeszélték a traumát átélt és poszt-traumás stressz szindróma (PTSD) tüneteit mutató menekültek helyzetét is. Ennek fő célja az volt, hogy a biztonsági őröket érzékenyebbé tegyék ezekkel a problémákkal kapcsolatban.

A rendezvényen a kínzást elszenvedett Fellah történetéről szóló
dokumentumfilmet tekinthették meg a résztvevők

Bognár Katalin, a Menedék Egyesület képviselője a hazai zárórendezvényen elmondta: nehéz feladat volt a képzéseket megtartani a dolgozók körében előforduló idegenellenesség, rasszizmus, homofóbia és egyéb negatív attitűdök miatt. Az őrzött szállások szociális munkásai is hangsúlyozták a képzés fontosságát.

A fogvatartottakért rendőrök és biztonsági őrök 15 fős csoportja felel egy-egy szálláson, és ahol szemléletük pozitív, ott sokkal kevesebb az erőszakos cselekmény. Ennek az ellenkezője is igaz. A szakemberek úgy vélik, nem elég, ha az őrök tudják, hogyan kell megbilincselni valakit vagy gázspray-t használni valakivel szemben, a migrációval kapcsolatban bizonyos ismereteket szintén el kell sajátítaniuk. A szociális munkások egyértelmű pozitív változásokat tapasztaltak a képzések után.

A Menedék Egyesület vezetője, Kováts András felhívta a figyelmet arra, hogy a menekültek a hazájukban átélt megpróbáltatások, különösen a kínzások miatt elveszíthetik tér- és helyérzékelésüket, megszakadhat kapcsolatuk a realitással, amely eredendően egy társadalmi, politikai és kulturális valóságot jelent. Sok migráns újra traumatizálódik, amikor a határőrséggel kerül kapcsolatba. Szakemberek szerint ezen csak ront, hogy a hatóságok képviselői és a migránsok sem beszélnek jól idegen nyelveket, ez pedig később, a menedékjogi eljárás során félreértésekre adhat okot. Pohárnok Barbara, a Helsinki Bizottság ügyvédje elmondta, hogy a bábeli zűrzavar és a traumatizáltságból eredő ellentmondásos nyilatkozatok miatt gyakran kétségbe vonják a menekült státuszt kérelmező szavahihetőségét, és emiatt utasítják el a kérelmet.

L.M.

Összefogás a gyermekek szexuális bántalmazása ellen — Ajánlások

2011. 11. 28. | Hírek, Hírek: Pandóra szelencéje

A „Pandóra szelencéje” projekt az Európai Unió Bővítési Igazgatósága által támogatott nemzetközi projekt, amelynek keretében a gyermekvédelemben, az oktatásban és a médiában tevékenykedő szervezetek és szakemberek vesznek részt, hálózatot alkotva azon közös cél érdekében, hogy fellépjenek a gyermekek szexuális bántalmazása ellen Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban, Magyarországon és Szerbiában. …bővebben »

Összefogás a gyermekek szexuális bántalmazása ellen – szakértői ajánlások ismertetése

2011. 11. 24. | Hírek, Hírek: Pandóra szelencéje

A Független Médiaközpont 2011. november 28-án 11:00 órai kezdettel tartja a „Pandóra szelencéje” projekt záró rendezvényét, a DocuArt Filmművészeti központban. Ekkor ismertetjük nyilvánosan azokat az ajánlásokat, amelyeket a nemzetközi projekt során végzett felmérés, helyzetjelentés alapján fogalmaztak meg szakértők a gyermekek szexuális bántalmazása elleni küzdelem erősítése érdekében. …bővebben »

Nemzetközi szakértők elmarasztalják az öncenzúrához vezető magyar médiatörvényt és változást sürgetnek

2011. 11. 16. | Hírek

Az új magyar médiaszabályozási modell öncenzúrához vezet és veszélyezteti a szólásszabadságot – állapította meg ma az a nemzetközi küldöttség, amelyben sajtószabadsággal és médiafejlesztéssel foglalkozó szervezetek képviselői vettek részt. …bővebben »

A minőségi újságírás és a sajtószabadság erősítésének nemzetközi és hazai tapasztalatai

2011. 11. 12. | Hírek

Ezzel a címmel rendez szakmai kerekasztal-beszélgetést a Független Médiaközpont és a Délkelet-európai Médiaközpontok Hálózata 2011. november 16-án szerdán 11:30-tól 13:30-ig a Kossuth Klubban (1088 Budapest, Múzeum u. 7.). A rendezvényen Aidan White, a Global Editors Network szakértője, a Nemzetközi Újságíró Szövetség egykori főtitkára tart bevezetőt arról, hogy a megváltozott médiakörnyezetben, a különböző platformokon áramló információ korában mi a szerepe a hiteles önszabályozásnak. …bővebben »

Új korszak Európában – MasterCard beszélgetés-sorozat gazdasági újságíróknak

2011. 11. 09. | Hírek, Hírek: Gazdasági újságírás

A Független Médiaközpont 2011. november 23-tól 2012. februárig ismét háttérbeszélgetés-sorozatot tart gazdasági szakújságíróknak. A beszélgetések egyik célja az, hogy felvázolja, merre tart a 2008-ban kitört pénzügyi és gazdasági válság után az Európai Unió, hogyan alakul át a közösség intézményrendszere, a gazdasági és a pénzügyi kormányzás, hogyan változik a tagországok gazdaságpolitikai döntési mechanizmusa és hogyan csapódnak le ezek a változások az európai pénzügyi rendszerben. …bővebben »

„A tudatlanság az előítéletek melegágya”

2011. 10. 25. | Hírek, Hírek: Migránsok reflektorfényben

A Független Médiaközpont és a Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM rendezésében kétszer egynapos műhelyfoglalkozáson vettek részt médiaszakos hallgatók és újságírók. A „Változó társadalmak – migránsok a reflektorfényben” című műhelyfoglalkozások során a szakemberek tájékoztatták a leendő és a már dolgozó újságírókat a migráció globális és lokális aspektusairól. …bővebben »

Pályázati felhívás: támogatás tényfeltáró cikkek készítéséhez

2011. 10. 13. | Hírek

A Soma Alapítvány és a Független Médiaközpont – hatodik alkalommal – pályázatot hirdet szakmai tapasztalattal rendelkező újságíróknak tényfeltáró cikkek készítésére.

…bővebben »