Európai uniós és újságírói szakmai program fiatal roma újságíróknak

Roma újságírók jelentkezhetnek 2012. február 13-ig arra a hat hónapos szakmai programra, amelynek során az Európai Unióról és a társadalmi integrációról szereznek alapos ismereteket, emellett pedig országos és regionális szerkesztőségekben dolgozhatnak.

Az Európai Bizottság, a Külügyminisztérium és az Európai Parlament kezdeményezésére indított, az Európai Unió által finanszírozott projekt célja, hogy bemutassa a romák társadalmi integrációját, a roma kultúrát és hozzájárulását a nemzeti kultúra egészéhez; elősegítse e témák hangsúlyosabb megjelenését a médiában; valamint támogassa egy európai uniós ügyekben tájékozott, a társadalmi felzárkóztatást ismerő és hitelesen közvetítő roma újságírói közösség megerősödését.

A projekt megvalósítója a Független Médiaközpont, amely ezúton pályázatot hirdet roma újságírók és médiaszakos hallgatók számára a 2012. március 1-től – 2012. augusztus 31-ig tartó programban való részvételre.

A programról
A Független Médiaközpont összesen 100 órás felkészítést tart 10 résztvevőnek a program hat hónapja alatt Budapesten. E foglalkozások tematikája átfogja az Európai Unióval kapcsolatos, és újságírói szempontból fontos ismereteket; az uniós roma stratégiát és az ehhez illeszkedő magyarországi roma stratégiát, a társadalmi integráció kiemelt területeit. Külön előadás-sorozat foglalkozik majd a roma kultúrával, történettel és a releváns kutatásokkal, a média és a roma újságírók szerepével. A résztvevők ezen kívül a közélet és a kultúra neves képviselőivel találkoznak, ellátogatnak intézményekhez, civil szervezetekhez, valamint egy-egy témát áttekintő kerekasztal-beszélgetéseken vesznek részt.

A program kiemelten gyakorlatközpontú. A foglalkozásokkal párhuzamosan a résztvevők heti 16 órás gyakorlaton vesznek részt az országos és a regionális média szerkesztőségeiben, ahol híreket, tudósításokat, interjúkat és riportokat készítenek újságíró és szerkesztő mentorok irányításával. A Független Médiaközpont gondoskodik arról, hogy a résztvevők a szervezett csoportos gyakorlatok és rendszeres szakértői konzultációk formájában újságírói munkájukhoz szakmai segítséget kapjanak.

A program időtartama alatt a résztvevők kisebb összegű hozzájárulásban részesülnek. A vidéki újságírók heti egyszeri hazautazási, valamint budapesti szállásköltségeit a projekt finanszírozza.

Kiket várunk a programba?
A programra 18 és 30 év közötti roma fiatal jelentkezhet, aki

• részesült újságíróképzésben és/vagy

• legalább egy hónapig dolgozott újságíróként szerkesztőségben (rádió/televízió/nyomtatott sajtó/online kiadvány);

• az Európai Unióról vannak alapismeretei;

• elkötelezett a program céljai iránt.

A jelentkezéskor benyújtandó dokumentumok:

• érettségi bizonyítvány vagy a legmagasabb iskolai végzettséget igazoló okirat

• szakmai önéletrajz

• motivációs levél (max. 1 oldal – kiemelve az újságírással kapcsolatos célokat, hátteret és tanulmányokat, az Európai Unióval összefüggő érdeklődési körét, tapasztalatait)

• legalább egy publikált újságírói munka bármely témakörben, műfajban és közlési formában (írás/televíziós/rádiós/fotós anyag)

A résztvevők kiválasztása két fordulóban történik. Az első fordulóban a benyújtott anyagok formai és szakmai értékelése történik – a második fordulóra meghívást a kiírási feltételeknek megfelelő jelöltek kapnak. A második fordulóban (2012. február 20.) kerül sor a közéleti, európai uniós és médiaismereteket felmérő teszt megírására, valamint egy rövid beszélgetésre.

Pályázni kizárólag írásban lehet a mellékelt jelentkezési lap és a benyújtandó dokumentumok beküldésével e-mailen – cij@cij.hu – vagy postai úton eljuttatott levélben. Cím: Független Médiaközpont, 1088 Budapest, Vas u. 6. 1/5.

Jelentkezési határidő: 2012. február 13. (hétfő)

A jelentkezéssel kapcsolatban bővebb információ kérhető:
Telefon: +36-1-317-5448, E-mail: cij@cij.hu

A projekt az Európai Bizottság, a Külügyminisztérium és az Európai Parlament kezdeményezésére, az Európai Unió finanszírozásával valósul meg.

A program tájékoztatója:

A magyar médiapiac meghatározó szerkesztőségeinek vezetői azért döntöttek a közös irányelvek kidolgozása mellett, mert egyetértenek abban, hogy a szakma és a közönség érdeke is, hogy legyenek olyan közös értékek, amelyeket a szerkesztőségek – platformtól, műfajtól, célközönségtől, mérettől, világnézettől, stílustól függetlenül – mindannyian osztanak, ezek az értékek pedig legyenek ismertek és számonkérhetőek. A többéves folyamat eredményeként elfogadott etikai irányelvek a lelkiismeretes újságírói munka külső és belső feltételeit írják le: többek között az elfogulatlanságot, az alaposságot, az információ megszerzésének és kezelésének szabályait, az összeférhetetlenségi tilalmakat, a szerkesztőségi tartalom és a hirdetések viszonyát.

Az irányelvek bevezetője úgy fogalmaz: „Az Etikai irányelvekhez csatlakozókként elismerjük és védjük a média szabadságát. A média legfontosabb feladata a tájékoztatás, a választói, fogyasztói, szülői és egyéb döntésekhez szükséges információk bemutatása, a szabad véleménynyilvánítás és a különböző vélemények áramlásának elősegítése, a szórakoztatás, és mindezeken keresztül a társadalom önismeretének erősítése”. Mi, a Főszerkesztők Fórumának alapítói ezért szeretjük a hivatásunkat és ilyennek kívánjuk megőrizni. E küldetését a média azonban csak az iránta megnyilvánuló megfelelő szintű társadalmi bizalom mellett képes betölteni. Az elmúlt évek folyamatai – a gazdasági, a jogszabályi és a technológiai környezet gyors változásai – nem kedveztek az etikai szempontok érvényesülésének, ezért is fontos éppen most kiállni a szakma alapértékei mellett. A Főszerkesztők Fóruma ezt a bizalmat kívánja erősíteni annak kinyilvánításával, hogy a csatlakozó szerkesztőségek munkájukkal elsősorban közönségüket kívánják szolgálni, és hogy azt milyen értékek követésével, milyen szabályok betartásával teszik.

A csatlakozó főszerkesztők és szerkesztőségvezetők publikálják felületeiken az etikai irányelvek szövegét, impresszumaikban mostantól folyamatosan jelzik annak elérhetőségét . Vállalják, hogy az irányelvek megsértésére vonatkozó panaszokat transzparensen kezelik, és az ezzel kapcsolatos tapasztalataikat rendszeres találkozóikon egymással is megosztják. Az etikai irányelveket legalább évente felülvizsgálják, illetve megerősítik.

A megalakuló egyesület küldetése az, hogy fórumot teremtsen a szerkesztőségek számára etikai természetű ügyek megbeszélésére.

A szervezet céljai között szerepel továbbá:

• az etika oktatásának erősítése, elterjesztése az újságíróképzésben;
• esettanulmányok, speciális irányelvek készítése, etikai szempontból érdekes hazai és nemzetközi esetek elemzése;
• az etikus újságírás gyakorlatának terjesztése, a szakmába vetett társadalmi bizalom növelése;
• egy későbbi esetleges önszabályozói eljárásrend kereteinek kidolgozása;
• etikai tanácsadás, illetve továbbképzések szervezése újságírók számára.

A Főszerkesztők Fóruma nyitott, az alapítók várják mindazokat a csatlakozókat, akik elfogadják az etikai irányelveket és vállalják annak betartását. A csatlakozni vágyók Weyer Balázsnál, a weyer@t-online.hu e-mail címen jelentkezhetnek. Az alapítók köszönetet mondanak a Független Médiaközpontnak az éveken át tartó előkészítő munka során nyújtott kezdeményező segítségért.

Az alapítók:
Barták Péter (Veszprémi Napló)
Borókai Gábor (Heti Válasz)
Elekes András (Fejér Megyei Hírlap, Dunaújvárosi Hírlap)
Erdei Tamás (Metropol)
Gál Gyula (Helyi Téma)
Gavra Gábor (hvg.hu)
Gazda Albert (Origo)
Győrffy István (Veszprémi Napló)
György Bence (TV2 Tények)
Halmágyi Miklós (Vas Népe)
Íllisz László (Figyelő)
Juhász Gábor (HVG)
Kiss László (Észak-Magyarország, Kelet-Magyarország, Hajdú-Bihari Napló)
Kotroczó Róbert (RTL Klub Híradó)
Kövesdi Péter (Hír24)
Mészáros Zsófi (Index)
Mong Attila (Origo)
Móricz Ilona (Független Médiaközpont)
Murányi Marcell (Blikk)
Nádori Péter (Bors, Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete)
Nyerges Csaba (Kisalföld)
Pallagi Ferenc (Bors)
Radetzky András (Katolikus Rádió, Fehárvár Rádió, Helyi Rádiók Országos Egyesülete)
Román Balázs (Kreatív)
Sulyok Erzsébet (Délmagyarország/Délvilág)
Szigeti Péter (Kreatív)
Szilágyi Károly (Indóház)
Tóth Levente (Népszabadság)
Vass Péter (HVG)
Vicsek Ferenc (Klub Rádió)
Virrasztó Zsolt (Zalai Hírlap)
Weyer Balázs

Cím: Független Médiaközpont, 1088 Budapest, Vas utca 6. 1/5. (22-es kapucsengő) További információ: Weyer Balázs, e-mail: weyer@t-online.hu és Független Médiaközpont, tel: 36-1-317-5448

Az Európai Unió által finanszírozott program célja, hogy elősegítse a romák társadalmi integrációját, egy európai uniós ügyekben tájékozott roma újságírói közösség megerősödését. Jelentkezni 2012. február 13-ig lehet írásban a Független Médiaközpontban e-mailen (cij@cij.hu) vagy levélben. Cím: 1088 Budapest, Vas u. 6. 1/5. További információ a www.cij.hu honlapon és a 36-1-3175448-as telefonszámon.

A pályázat részletei (PDF)

Jelentkezési lap

________________________________________________________________________

A projekt az Európai Bizottság, a Külügyminisztérium és az Európai Parlament kezdeményezésére,
az Európai Unió finanszírozásával valósul meg.

A világ minden tájáról körülbelül ötszázan vettek részt az oknyomozó újságírók világkonferenciáján, amelyet 2011. október 13-16-ig rendeztek meg Kijevben. Egymással párhuzamosan előadások, műhelyfoglalkozások, viták tucatjai zajlottak, újságírók számoltak be munkáikról, akadályaikról és megoldási módszereikről, valamint a technológiai és a piaci változások okozta problémákról, keresve az együttműködést öt kontinensen.  Ezt megelőzően, 2011 októberében Moszkvában a Független Európai Sajtótanácsok Egyesülete (AIPCE) tartotta éves konferenciáját, amelynek középpontjában etikai kérdések álltak.

E két konferencián magyar újságírók– Bodoky Tamás (atlatszo.hu), Lőke András (Soma Alapítvány), Pethő András (origo), Weyer Balázs (MTE) – is részt vettek és a Független Médiaközpontban 2011. december 8-án este 6-kor kezdődő kötetlen beszélgetésen számolnak be tapasztalataikról és a kitapintható nemzetközi trendekről.

A beszélgetést követően levetítjük Andrew Rossi “Page One, Inside the New York Times” című dokumentumfilmjét (angolul, felirat nélkül), amely nagy sikert aratott az idei Sundance filmfesztiválon.

Kérjük, részvételi szándékukat előre jelezzék írásban – ilona.moricz@cij.hu – vagy telefonon: (36-1)-317-5448

Üdvözlettel:
Móricz Ilona – Független Médiaközpont

————————————————————————————————————————

Rövid részlet “Page One, Inside the New York Times” című filmből, amely érdekfeszítően és őszintén szól a szerkesztőség napi dilemmáiról és arról, miként próbál a rangos napilap kiutat találni az írott sajtót sújtó válságból. http://www.imdb.com/title/tt1787777/

További információ:
http://www.thedailybeast.com/articles/2011/01/24/page-one-a-year-inside-the-new-york-times-film-review.html
http://en.wikipedia.org/wiki/Page_One:_Inside_the_New_York_Times
http://www.imdb.com/title/tt1787777/

A programot Central and East European Trust for Civil Society (CEE Trust), az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége és a Gőbölyös József „Soma” Alapítvány támogatja.

A Magyar Helsinki Bizottság közreműködésével készült a „Menekülés a homofóbia elől” című tanulmány, amelyben 27 európai ország kutatói vizsgálták meg azt, mi a sorsa azoknak a menedékkérelmeknek, amelyeket származási országukban szexuális irányultságuk vagy nemi identitásuk miatt üldözött menedékkérők terjesztenek elő.

„A szexuális irányultság/orientáció egy ember azon tulajdonságát jelenti, hogy érzelmi vagy szexuális vonzalmat és/vagy intim viszonyt létesítsen más nemű emberekkel (ebben az esetben az illető heteroszexuális irányultságú), vagy azonos neműekkel (amikor is valaki leszbikus vagy meleg), vagy több különböző nemű emberrel (ebben az esetben az illető biszexuális).”

„A nemi identitás (gender identity) azt jelöli, hogy az ember hogyan éli meg a társadalmi nemét (gender), amely születéskori nemével vagy egybeesik, vagy nem. Ideértjük az ember saját testtudatát (amelyhez – ha a szabad választás lehetősége adott – a testi megjelenés vagy más funkció orvosi, sebészi vagy más módon történő megváltoztatása kapcsolódhat) és a megjelenés más formáit is, mint például a ruházat, a beszéd és a különböző viselkedésmódok.”

Forrás: Menekülés a homofóbia elől (pdf)

Hazánkban kevés dokumentált eset van. Ennek egyik oka, hogy a menedékkérők nincsenek tudatában annak, hogy a szexuális irányultság vagy a nemi identitás miatti üldöztetés feljogosítja őket a nemzetközi védelem valamelyik formájára, ezért inkább egyéb, ismertebb okokra, például vallási alapú üldöztetésre hivatkoznak kérelmeikben. A Helsinki Bizottság pont emiatt már 2008 óta terjeszt a menedékkérők között olyan tíz nyelven elérhető tájékoztató kiadványokat, amelyek felhívják a figyelmet, hogy az üldözött LMBTI emberek is védelmet kaphatnak Magyarországon.

A jogszerű tartózkodás feltételeit teljesíteni nem tudó külföldieket – köztük számos menedékkérőt – Magyarországon általában „őrzött szállásokon” helyezik el. Ez azt jelenti, hogy ezek a külföldiek a törvény szerint legfeljebb egy évig fegyveres őrökkel védett fogdákban élnek. Az LMBTI személyek helyzete speciális abból a szempontból, hogy nemcsak a gyakran előítéletes fegyveres őrök, hanem saját honfitársaik által is veszélyeztetett helyzetbe kerülhetnek.

Gyulai Gábor, a Helsinki Bizottság menekültügyi programjának vezetője szerint korlátozott annak a lehetősége, hogy javítsanak az őrizetben levő, egyébként alacsony számú LMBTI menedékkérő helyzetén. Egy megoldás lehetne, ha eleve külön, nyitott befogadó állomáson vagy védett szálláson helyeznék el őket. A menekültügyi szakember szerint esetfüggő, hogyan kezeli az őrzött szállás vagy a menekülttábor közössége az LMBTI embereket. Volt olyan, hogy egy algériai férfi pár nyíltan vállalta fel szexuális irányultságát, és semmilyen atrocitás nem érte őket. Ugyanakkor az egyik menekülttáborban olyan eset is előfordult, hogy a meleg fogvatartottakat arra kényszerítették, hogy a többiektől külön tisztálkodjanak, amikor már elfogyott a melegvíz és megalázó módon bántak velük.

Gyulai Gábor 2011 februárjában előadást tartott a Független Médiaközpontban

A menedékjogi eljárás során a menedékkérők védelemre való jogosultságát vizsgálják a hatóságok. A kérelem „szavahihetőségének” felmérése során a magyar hatóságok beszerezhetnek orvosi szakvéleményt. Ez indokolt lehet például a kínzás nyomainak beazonosítása során, a szexuális orientáció igazolására azonban nem alkalmas. A nemzetközi gyakorlat szerint a szexuális irányultság vagy a nemi identitás nem orvosi vagy pszichiátriai kategória, ezért sincsen értelme annak, hogy az ügyintézőt befolyásolja döntésében az orvosszakértő véleménye. A Menekülés a homofóbia elől tanulmány szerint azonban az Európai Unióban volt példa arra, hogy Ausztria, Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Románia és Szlovákia végeztetett vizsgálatokat pszichológusokkal, pszichiáterekkel, illetve szexológusokkal.

A menekültügyi eljárás ügyintézőiről több pozitív visszajelzést kaptak a menedékkérőktől a Helsinki Bizottság munkatársai. Igaz, hogy kevés LMBTI-kérelem van, de ezeket számos esetben megfelelő érzékenységgel kezelték az ügyintézők. Ez azt jelenti, hogy például megfelelő volt a szóhasználatuk, nem vájkáltak a menedékkérők magánéletében, inkább a szexuális irányultságuk kialakulásának körülményeiről és mindennapi életükben betöltött szerepéről (párkapcsolat, családi viszonyok stb.) kérdezték őket.

A menedékjogi kérelem elbírálására hatással lehet, hogy egyes menedékkérők csak az eljárás későbbi szakaszában fedik fel, hogy LMBTI személyek. Emiatt a hatóságok gyakran kifogásolják szavahihetőségüket. Gyulai Gábor szerint képtelenség azt várni a menedékkérőktől, hogy az első interjún mondjanak el mindent menekülésük körülményeiről. A tapasztalat az, hogy minél zártabb közösségből érkezik valaki, annál nehezebben beszél nemi identitásáról vagy szexuális orientációjáról. Míg azok, akik egy modernebb társadalom tagjai, például egy iráni vagy észak-afrikai nagyvárosból érkeztek, sokszor könnyebben beszélnek erről a témáról.

L.M.

A korábbi négy idegenrendészeti fogda mellett 2010 áprilisa után tizenegy új őrzött szállást létesítettek. A Magyar Helsinki Bizottság jelentése szerint a 2010 augusztusában nyilvánosságra hozott, a teljes migrációs joganyagot módosító törvénytervezet az idegenrendészeti őrizet maximális időtartamát a korábbi 6 hónapról 12 hónapra hosszabbította és lehetővé tette a családtagjaikkal érkező kiskorúak őrizetbe vételét 30 napra.

A Helsinki Bizottság megfigyelő látogatások során megállapította, hogy az újonnan megnyílt idegenrendészeti fogdák személyzetének többsége semmilyen felkészítő képzésben nem részesült. Négy idegenrendészeti fogdán tartottak rövid felkészítő tájékoztatót, a többi helyszínen nem volt ilyen, sőt a dolgozók többsége soha nem dolgozott multikulturális környezetben és nem vett részt interkulturális képzésen sem. Az őrzött szállásokon dolgozó személyzet túlnyomó többsége semmilyen idegen nyelvet nem beszél, vagy ha mégis, akkor alapszinten ismer olyan nyelvet, amelyet viszont a fogvatartottak nem értenek.

A Menedék Egyesület és a Cordelia Alapítvány munkatársai a We Care projekt keretében a békéscsabai, a kiskunhalasi és a nyírbátori őrzött szállásokon tartottak kétnapos képzéseket az ott dolgozó fegyveres biztonsági őröknek. A foglalkozásokon szó volt a menekültügy alapvető kérdéseiről, de megbeszélték a traumát átélt és poszt-traumás stressz szindróma (PTSD) tüneteit mutató menekültek helyzetét is. Ennek fő célja az volt, hogy a biztonsági őröket érzékenyebbé tegyék ezekkel a problémákkal kapcsolatban.

A rendezvényen a kínzást elszenvedett Fellah történetéről szóló
dokumentumfilmet tekinthették meg a résztvevők

Bognár Katalin, a Menedék Egyesület képviselője a hazai zárórendezvényen elmondta: nehéz feladat volt a képzéseket megtartani a dolgozók körében előforduló idegenellenesség, rasszizmus, homofóbia és egyéb negatív attitűdök miatt. Az őrzött szállások szociális munkásai is hangsúlyozták a képzés fontosságát.

A fogvatartottakért rendőrök és biztonsági őrök 15 fős csoportja felel egy-egy szálláson, és ahol szemléletük pozitív, ott sokkal kevesebb az erőszakos cselekmény. Ennek az ellenkezője is igaz. A szakemberek úgy vélik, nem elég, ha az őrök tudják, hogyan kell megbilincselni valakit vagy gázspray-t használni valakivel szemben, a migrációval kapcsolatban bizonyos ismereteket szintén el kell sajátítaniuk. A szociális munkások egyértelmű pozitív változásokat tapasztaltak a képzések után.

A Menedék Egyesület vezetője, Kováts András felhívta a figyelmet arra, hogy a menekültek a hazájukban átélt megpróbáltatások, különösen a kínzások miatt elveszíthetik tér- és helyérzékelésüket, megszakadhat kapcsolatuk a realitással, amely eredendően egy társadalmi, politikai és kulturális valóságot jelent. Sok migráns újra traumatizálódik, amikor a határőrséggel kerül kapcsolatba. Szakemberek szerint ezen csak ront, hogy a hatóságok képviselői és a migránsok sem beszélnek jól idegen nyelveket, ez pedig később, a menedékjogi eljárás során félreértésekre adhat okot. Pohárnok Barbara, a Helsinki Bizottság ügyvédje elmondta, hogy a bábeli zűrzavar és a traumatizáltságból eredő ellentmondásos nyilatkozatok miatt gyakran kétségbe vonják a menekült státuszt kérelmező szavahihetőségét, és emiatt utasítják el a kérelmet.

L.M.

E nemzetközi projekt előző szakaszában készült az adott országra vonatkozó jelentés, amely adatgyűjtés és -elemzés, valamint iskolai felmérés alapján összegezte a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos helyzetet mind a négy országban. A 2011 szeptemberében nyilvánosságra hozott jelentés az alábbi területek áttekintésére terjedt ki: a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos rendőrségi és bírósági adatok, általános iskolai pedagógusok és tanulók körében végzett kérdőíves felmérés eredményei, a szociális ellátórendszer tapasztalatai, a szexuális gyermekbántalmazás témájának ábrázolása a médiában egy esettanulmány alapján.

A jelentés következtetéseit és a témával foglalkozó szakértők véleményét, tapasztalatait figyelembe véve, a projektben résztvevő magyarországi partnerek ezt követően ajánlásokat fogalmaztak meg, amelyek egyaránt vonatkoznak a megelőzésre és a felderített esetek kezelésére. Bizonyos területeken országos szintű intézkedéseket szorgalmaznak, de javasolnak olyan lépéseket is, amelyek szakmai és helyi szinten javíthatnak a helyzeten.

Az ajánlások átfogják a jogalkotónak és jogalkalmazóknak szóló, az áldozatok jogainak, méltóságának tiszteletben tartását célzó intézkedéseket, emellett a vizsgált szakterületek (oktatás, szociális ellátó rendszer, média) intézményei és szervezetei számára megfogalmazott javaslatokat. A cselekvési tervnek tekinthető ajánlások hangsúlyozzák a szakértők interdiszplicináris együttműködésének, valamint a magyarországi és a nemzetközi jó példák elterjesztésének fontosságát.

A projekt során mindvégig tapasztalható volt a gyermekek szexuális bántalmazása ellen küzdő szakterületek együttműködése, tenni akarása. Erre az összefogására van szükség a továbblépéshez, hogy mielőbb létrejöjjön a gyermekek szexuális bántalmazása elleni országos stratégia Magyarországon.

A cselekvési terv magyarul (PDF)
A cselekvési terv angolul (PDF)

Helyszín: DocuArt Filmművészeti Központ
1092 Budapest, Ráday u. 18. (bejárat az Erkel u. 15. felől)
Időpont: 2011. november 28. (hétfő) – 11:00-13:00

A sajtóbemutató tervezett programja:
10:30 – Regisztráció, kávé
11:00 – 11:10 – Megnyitó – Móricz Ilona, Független Médiaközpont
11:10 – 11:25 – Filmvetítés
11:25 – 12:00 – „Összefogás a gyermekek szexuális bántalmazása ellen” – a magyarországi ajánlások és
tapasztalatok ismertetése
Előadók:
Horváth Éva, Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület,
Tóth Melinda, Budapest Főváros Önkormányzatának Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálata
Varga Ferenc, Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet
Nagyné Páll Melinda, Ne Bánts Világ! Alapítvány
Ónody-Molnár Dóra, Népszabadság

12:00 – 13:00 – Regionális kitekintés a szerbiai, bosznia-hercegovinai és a horvátországi tapasztalatok tükrében
(filmvetítés, kérdések és válaszok)
Előadók:
Jelena Vukmanovic, Újvidéki Újságíró Iskola
Aleksandra Ostojic-Matic, Média Kezdeményezések, Szarajevó
Stojan Obradovic, Institut Stine, Split
13:00 – Zárszó

A Pandóra szelencéje projekt részeként 2011 szeptemberében már nyilvánosságra hoztuk azt a helyzetjelentést, amely egyebek között megállapította: a megkérdezett általános iskolai diákok 17 százalékával történt szexualitással kapcsolatos kellemetlen esemény vagy visszaélés, 30 százalékuk tud a környezetében olyan gyermekről, aki szexuális bántalmazás áldozata lett és mesélt a vele történtekről.

A jelentés, amely adatgyűjtés és –elemzés, valamint iskolai felmérés alapján összegezte a gyermekek szexuális bántalmazásának helyzetét az alábbi területek áttekintésére is kiterjedt: a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos rendőrségi és bírósági adatok, általános iskolai pedagógusok és tanulók körében végzett kérdőíves felmérés eredményei, a szociális ellátórendszer tapasztalatai, a szexuális gyermekbántalmazás témájának ábrázolása a médiában egy esettanulmány alapján.

A jelentés tartalmát és a témával foglalkozó szakértők tapasztalatait figyelembe véve készült el az ajánlásokat összegző dokumentum. Ezek egyaránt vonatkoznak a megelőzésre és a felderített esetek kezelésére. Bizonyos területeken országos szintű, stratégiai és interdiszciplináris jellegű intézkedéseket szorgalmaznak, de javasolnak olyan lépéseket is, amelyek szakmai döntéseken keresztül és helyi szinten már javíthatnak a helyzeten. Az ajánlások tartalmazzák a szemléletváltozást szorgalmazó, elsősorban az áldozatok jogainak, méltóságának tiszteletben tartását célzó intézkedéseket, hazai és nemzetközi jó példák elterjesztését, emellett a vizsgált szakterületek (oktatás, szociális ellátó rendszer, média) és szervezetei számára is megfogalmaznak javaslatokat.

A „Pandóra szelencéje” nemzetközi projekt egyidejűleg zajlik Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban, Magyarországon és Szerbiában. A programban a gyermekvédelemben, az oktatásban és a médiában tevékenykedő szervezetek és szakemberek vesznek részt, hálózatot alkotva azon közös cél érdekében, hogy fellépjenek a gyermekek szexuális bántalmazása ellen. Magyarországon a Független Médiaközponton kívül a Budapest Főváros Önkormányzatának Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálata, a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, a Ne Bánts Világ! Alapítvány alkotja hálózatot, szorosan együttműködve a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesülettel, az e területen dolgozó más szakmai intézményekkel és civil szervezetekkel.

A projektet az tette szükségessé, hogy a gyermekek szexuális bántalmazásáról nem álltak rendelkezésre pontos és áttekinthető adatok a négy ország egyikében sem, noha a területtel foglalkozó kutatók és gyakorlati szakemberek évek óta figyelmeztettek: az ilyen eseteknek csak elenyésző hányada jut a hatóságok tudomására, az áldozatokat azonban e bűncselekmények következményei hosszú évekig, akár egész életükben végigkísérik. Ahhoz, hogy e téren változás következzen be, a helyzetfelmérésen túl cselekvési terv alapjául szolgáló ajánlások megfogalmazására is szükség volt. Az elmúlt hónapokban kidolgozott javaslatok elfogadásához és jövőbeni
megfogalmazásához pedig további összefogásra, politikai döntésekre, a szakpolitikák hatékony összehangolására és a nyilvánosság erejére is szükség van.

A rendezvényen részt vesznek nemzetközi partnereink is. Képviselőik beszámolnak a saját országaikban végzett munka következtetéseiről. Angol-magyar szinkrontolmácsolást biztosítunk. Az ajánlások ismertetésén kívül rövid bemutatót is tartunk a projekt során készült televíziós filmekből. A nemzetközi projektet az Európai Bizottság Bővítési Igazgatósága támogatja és az Újvidéki Újságíró Iskola irányítja. Együttműködő partnerei: a horvátországi Stine Intézet, a bosznia-hercegovinai Média Kezdeményezések és a magyarországi Független Médiaközpont. A film készítéséhez és a sajtóbemutató megrendezéséhez a Holland Nagykövetség is támogatást nyújt. Az ajánlásokat tartalmazó kiadvány a rendezvényt követően a Független Médiaközpont és a projekt honlapján elérhető lesz.

Kérjük, részvételi szándékáról tájékoztasson bennünket az ilona.moricz@cij.hu e-mail címen november 25-ig (péntekig). További információ kérhető az alábbi telefonszámon: 317-5448.