CAR mint módszer – előadások, bemutató foglalkozások
A Független Médiaközpont másfél éves oknyomozó programja során fontos és gyakorlatban kipróbált tapasztalatokat gyűjtött a tényfeltáró újságírói módszerek kidolgozásában. Ehhez segítséget adtak a Mong Attila és Vajda Éva által írt tankönyvek (hallgatói és tanári kézikönyv), valamint a gyakorlati foglalkozások, előadások, workshopok és konzultációk is.
A felkért újságírók és a külföldi vendégek munkája alapján többféle tanítási modell körvonalazódott a program végére. A kiadott tanári kézikönyvek tartalmaznak ajánlott mintákat, amelyeket mind az oktatásban, mind a szerkesztőségi munkában lehet alkalmazni. Ezek az oktatási anyagok a Független Médiaközpontban átvehetők.
Az oknyomozó újságírás adatgyűjtési és -elemzési módszereiről, köztük a „computer assisted reporting” (röviden: CAR) alkalmazási lehetőségeiről volt szó Luuk Sengers holland oknyomozó újságíró bemutató előadásán (2008. október 29-31.), majd pedig több, különböző hallgatóság előtt tartott műhelyfoglalkozáson 2009 folyamán. E foglalkozások célja az volt, hogy felmérjük a különféle tanmenet-modellek működését és a tapasztalatok alapján ajánlásokat fogalmazzunk meg a jövőben tartandó programok vezetői számára.
A számítógépes adatbázisok alkalmazásáról tartottunk műhelyfoglalkozást tapasztalt oknyomozó újságírók – Moskovits Ákos (ex-Manager Magazin) és Pethő András [origo] – irányításával 2009. február 25-én. A négyórás foglalkozáson az előadók – saját újságírói tapasztalataikra támaszkodva – bemutatták a hatékony információfeldolgozást segítő számítógépes eszközök történeti előzményeit, a keresési, hírfigyelési és követési módszereket, a fontos adatbázisokat, a szövegelemzést, a rendszerezést, archiválást, megvitattak biztonsági kérdéseket, a források elemzését. A foglalkozás alapján Moskovits Ákos oktatási jegyzetet állított össze.
Paul Radu román oknyomozó újságíró, a Román Oknyomozó Újságíró Központ társ-alapítója, az amerikai Knight Alapítvány vendégtanára 2009. március 5-én tartott előadást oknyomozó újságírók csoportjának, majd a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola hallgatóinak (2009. március 6.). Paul Radu 2008-ban jelentette meg a Follow the Money – a Digital Guide to Tracking Corruption című, újságíróknak szóló kézikönyvét, amely tartalmazza az oknyomozó újságírókat segítő technikákat, bemutatja azokat a szoftvereket, amelyek alkalmasak a kapcsolati hálók, összefonódások elemzésére és magában foglal egy közép-kelet-európai adatbázist is. Előadásában esettanulmányok alapján mutatta be az oknyomozó újságírói hálózatokat, valamint a nemzetközi tényfeltáró projektek előkészítésének különféle módozatait. Paul Radu digitális kézikönyve jól használható mind a médiaszakos hallgatók képzésében, mind pedig az újságírói, szerkesztőségi műhelymunkában.
A számítógépes adatbázisok újságírói alkalmazásáról tartott újabb műhelyfoglalkozást 2009. december 8-án, majd pedig december 19-én Vorák Anita, az emasa.hu munkatársa médiaszakos hallgatók számára. A bemutató foglalkozáson a résztvevők megismerkedtek a CAR rövid történetével, és különböző felhasználási területeivel: a hatékony kereséssel, a hírkövetést, információfigyelést könnyítő alkalmazásokkal, az internetes adatbázisokkal, illetve azokkal a programokkal, amelyek online és offline segíthetik az információgyűjtést, a feldolgozást és az elemzést.
Tapasztalatok és következtetések
A bemutató foglalkozások, előadások, konzultációk során a CAR módszertani lehetőségeit vizsgáltuk. Az előadók a hatékony keresést, az online és offline adatbázisok kezelését, a hatékony hírfigyelést, az offline (számítógépen tárolt dokumentumokban való) keresést, a különféle web2-es alkalmazásokat, a dokumentumrendszerezést, a mindmapping szoftvereket mutatták be, általában 4-6 órás foglalkozások keretében.
Ezek alapján az alábbi megállapítások tehetők:
Az újságírószakos hallgatók és az újságírók nagy része az alapvető internetes keresési módszereken és a szövegszerkesztésen kívül nem vagy ritkán használ más programokat és ez komoly akadályt jelent a CAR elsajátításában és gyakorlati alkalmazásában. Emiatt a rövid – 2-6 órás – foglalkozások csak arra elegendőek, hogy katalógusszerűen felmutassuk a lehetőségeket. Ahhoz, hogy ezeket az újságírók alkalmazni tudják, hogy a használatukat is megtanulják, ennél több, további 6-8 gyakorlati órát kell tartani.
Az elsajátításhoz szükséges a megfelelő számítógépes háttér és eszköztár (beleértve a szoftvereket), hogy a helyszínen a különböző kereséseket, az adatbáziskezelést megtanulják és kipróbálják a résztvevők. Ennél hosszabb, 8-12 órás (három-négy alkalom) gyakorlati foglalkozás szükséges ahhoz, hogy az eszközök alkalmazását is megfelelően megtanulják.
A másik lehetőség az önképzés: az újságíróknak maguknak kell a bemutatott lehetőségeket kiismerniük és alkalmazniuk. Ehhez azonban szintén szükséges a tananyag, amely részben magyarul, de leginkább angolul rendelkezésre áll (például a Független Médiaközpont könyvtárában). Szükségesnek látjuk emellett az online vagy személyes konzultációt a módszert jól ismerő újságírókkal.
Külföldön – és főleg az Egyesült Államokban – a CAR gyakran szinonimája az ún. adatbázis-újságírásnak, azaz elsősorban a táblázatkezelést, nagy mennyiségű (szám)adat rendszerezését, elemzését tanítják ez alatt a címszó alatt. A különféle táblázat- és adatbázis-kezelő szoftverek alapszintű ismerete azonban minden újságíró számára hasznos lehet. A napi munkában persze csak azok fogják használni, akik közéleti, oknyomozó jellegű cikkeket készítenek. Az adatbázis-újságíráshoz használatos számítógépes eszközök, alkalmazások, fogások módszertani átadását ezért elsősorban az újságírók eme csoportjának ajánljuk.
Kapcsolódó anyagok:
Mong Attila: Lehetünk-e Cipruson offshore nyugdíjasok?
Bodoky Tamás: Offshore útikalauz nyomozó újságíróknak
Fotók a 2009. március 5-i mûhelyfoglalkozásról:
Elõadó: Paul Radu
Fotók a 2009. január 11-i mûhelyfoglalkozásról:
Vendég: Paul Radu
