» Mit tehetünk a hamis hírek ellen?

Mit tehetünk a hamis hírek ellen?

2017. 03. 29. | Az újságírás újraindítása: megtörtént események, Hírek, Hírek: Az újságírás újraindítása

Híresztelés, hazugság, manipuláció vagy propaganda mindig is létezett, de a digitális korban a hamis hírek rövid időn belül képesek befolyásolni eseményeket és társadalmi folyamatokat, a közönség pedig nem mindig ismeri fel őket. Ezért a hamis hírek jelentőségéről szervezett előadásokat, kerekasztal-beszélgetést és műhelyfoglalkozásokat a Független Médiaközpont 2017. március 28-án.A Google és a Facebook hamis hírek terjedésében játszott szerepét és felelősségét hangsúlyozta vitaindító előadásában Dean Starkman, Pulitzer díjas amerikai újságíró, a Közép-Európai Egyetem (CEU) vendégtanára. Ezek a médiaóriások ugyanis nem csak azt határozzák meg, milyen cikkek váljanak láthatóvá, hanem jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a felhasználók egy ún. „szűrőbuborékon” keresztül tájékozódjanak és csak ritkán találkozzanak a sajátjuktól eltérő véleményekkel. Ezek a buborékok kiváló lehetőséget nyújtanak a hamis híreknek, jóval nehezebb így megcáfolni vagy ellenőrizni őket. Emellett Starkman két csoportba sorolta a hamis híreket azok terjesztésének motivációja alapján: A gazdasági jellegűeket (commercial) a Google és Facebook határozott fellépésével sikerült visszaszorítani, azonban a kormányzati jellegűek, amelyeket fizetett trollok gyártanak és terjesztenek, továbbra is kihívást jelentenek.

Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fórumának elnöke is azt emelte ki, álhírek mindig is voltak, a különbség azonban az, hogy míg ezek általában marginálisak maradtak, vagy propagandaként az egyetlen mainstream hírforrást jelentették, mára ez a két kategória összemosódott. A híreket a Facebook és a Google szűrőjén keresztül kontextus nélkül látjuk, ez pedig sokak számára nehézséget jelent valóságtartalmukat megítélésében. Hozzátette azonban, az álhíreket a pletykákhoz és hiedelmekhez hasonlóan érdemes ismerni, hiszen ezek komoly befolyásolóerővel bírnak, és igyekezni kell őket a helyén kezelni, megcáfolni.

Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen Dean Starkman, Kőműves Anita, a Vasárnapi Hírek munkatársa, Magócsi Márton fotóriporter, multimédia-szerkesztő (Abcug.hu),Virágvölgyi István képszerkesztő (Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ), Tófalvy Tamás, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének főtitkára és Pál Zsombor, a Kreatív főszerkesztője arra hívták fel a figyelmet, gyakran egy fotó vagy videó is lehet manipulatív és szolgálhat álhír alapjául. Egyetértettek abban is, keveset tudunk arról, ma Magyarországon a közönség egyes rétegei honnan tájékozódnak és pontosan mit tekintenek hiteles forrásnak vagy hírnek. Mindenesetre annyi bizonyos, vidéken még mindig a televízió a mérvadó médium szemben az online vagy nyomtatott hírekkel.

A képi információk ellenőrzésének alapjairól és főbb módszereiről tartott műhelyfoglalkozást déltől Magócsi Márton és Virágvölgyi István. Részletesen bemutatták és elmagyarázták a résztvevőknek azt a protokollt, ahogy egy fotó vagy videó eredetiségét és hitelességét ellenőrizni érdemes. Ebben számos eszköz a segítségünkre lehet a józan észtől kezdve a képen látható időjáráson, feliratokon keresztül a fotófájlban található metaadatokig. Emellett szó esett arról is, hogyan találhatjuk meg egy kép készítőjét, hogy engedélyt kérjünk tőle a publikáláshoz.

Az esemény zárásaként Weyer Balázs részletes útmutatást adott, hogyan ellenőrizzük a tényeket és a forrásokat a szerkesztőségi munka során. Az álhírek kiszűrésében segíthet a forrás domainjének vagy URL-jének ellenőrzése, de árulkodó lehet az is, hogy más oldalak is átvették-e a hírt vagy ha névtelen marad a szerző. Felhívta a figyelmet arra is, az álhír mindig vonzóbb, mint a cáfolata, és mivel ez utóbbi általában más csatornákon zajlik, más embereket ér el. Ráadásul az álhír nem csak azokra hat, akik végigolvasták az adott cikket, hanem azokat is jelentősen befolyásolja, akik csak a címre pillantva továbbgörgettek egy oldalon.

A Független Médiaközpont a fenti témákban az alábbi segédanyagokat publikálta (PDF):

Weyer Balázs: Források típusai az újságírásban

Aidan White, Ethical Journalism Network: Az újságírói források kezelésének alapszabályai

Ethical Journalism Network: Miről ismerjük fel a hamis híreket?

Magócsi Márton: Az online vizuális források ellenőrzése